Az agyagvirág művészete

Orchidea


A természet gyöngyszemei, a növénybirodalom királynője.

Orchidea. Egy szó, amely még a növényekhez egyáltalán nem értők figyelmét is felkelti.
Képzeletünkben az orchideákhoz egzotikus helyek illata társul; éppúgy a nemesség, a pazar szépség szimbólumai, mint ahogyan a megközelíthetetlensége.
Az előkelő és egzotikus hangzású ? orchidea" szó eredete igen prózai, mondhatni közönséges. A latin orchis ( jelentése: here ) szóból származik, az elnevezés pedig néhány talajtakaró európai orchidea gumója és az emlősök hím ivarszerveinek bizonyos része közötti hasonlóságra utal.

Orchideák Grönlandtól Dél-Amerika legdélebbi csücskéig mindenütt, de legnagyobb számban és változatban a trópusi esőerdőkben nőnek. Egyesek a talajon, többségük azonban fákon vagy sziklákon élnek. Húsos léggyökereikkel szívják fel a levegőből a nedvességet és a tápanyagokat. Látványos virágaik miatt már több mint kétszáz éve gyűjtik a növénykedvelők, sajnos sokszor olyan mohón, hogy teljes fajokat sodortak a kihalás közelébe.

Az orchideák rengeteg magot érlelnek, ezért elméletileg minden veszélyeztetett fajt meg lehetne menteni, ha mesterségesen szaporítanák őket. Ám ez évtizedeken át nem sikerült, mivel a növények a tápanyagot ?gomba-partnerüktől" nyerték. Egy amerikai tudósnak sikerült először olyan szaporító közeget létrehozni, amely megfelelő kombinációban tartalmazta a szükséges tápanyagokat. Az orchideákat ma mikrohajtatással nagy mennyiségben szaporítják, úgy, hogy a növény egy kis szövetdarabkáját szigorúan ellenőrzött, mesterséges közegben nevelik.
Az orchideák a közhiedelemmel ellentétben nem különösebben kényes növények, kis odafigyeléssel otthonunkban is tarthatjuk őket.

Az általam készített agyagvirágokkal szeretném Önöknek bemutatni a legismertebb orchideákat.